ADÓ & Tb-kalauz

2015.01.27.

Befutott egy kérdés hozzánk! 

Barabás Miklós

 

_______________________________________________________________________

2015.01.20

Egyszerűsített foglalkoztatás 2015.

 

Egyszerűsített módon létesíthető munkaviszonyok (egyszerűsített foglalkoztatás)

a)mezőgazdasági idénymunka.

b) turisztikai idénymunka,

c)alkalmi munkára.

A törvény rendelkezései az irányadóak abban az esetben, ha foglalkoztatási szövetkezet a tagjait munkaerő-kölcsönzés keretében mezőgazdasági idénymunkára, vagy turisztikai idénymunkára kölcsönzi ezekben az esetekben munkáltatónak a foglalkoztatási szövetkezet minősül.

 Egyszerűsített foglalkoztatottak létszámának meghatározása

Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszáma – a munkáltatónak a tárgyév első, illetve hetedik hónapját megelőző hat havi, ha a munkáltató ennél rövidebb ideje működik, működésének egész hónapjaira eső átlagos statisztikai létszámát alapul véve – nem haladhatja meg

a)az Mt. hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az egy főt,

b)egy – öt fő közötti  munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt,

c)hat – húsz fő közötti munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy főt,

d)húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám húsz százalékát.

A meghatározott alkalmi munkavállalói létszámkeretet a munkáltató a tárgyév napjaira egyenlőtlenül beosztva is felhasználhatja, az alkalmi munkavállalókra meghatározott foglalkoztatási szabályokat. A tárgyévben fel nem használt létszámkeret a következő naptári évre nem vihető át.

 Egyszerűsített foglalkoztatás időtartama

a) mezőgazdasági, turisztikai idénymunka esetében százhúsz nap,

b) idénymunkára és alkalmi munkára létesít egymással több ízben munkaviszonyt, akkor ezen munkaviszonyok együttes időtartama a naptári évben a százhúsz napot nem haladhatja meg,

c) alkalmi munka esetében

ca) összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és

cb) egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig,

cc) egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig létesíthető, határozott időre szóló munkaviszony,

d) időkorlát nélküli foglalkoztatás

da) a filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatása,

dd) a szociális szövetkezetekben az egyszerűsített foglalkoztatás esetén.

Az egyszerűsített foglalkoztatás nem zárja ki, hogy a munkáltató és a munkavállaló az Mt. általános szabályai szerint létesítsen munkaviszonyt.

 

Fogalomtár:

Mezőgazdasági idénymunka: a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása – a tovább feldolgozás kivételével.

Turisztikai idénymunka: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV.  törvényben meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási  tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka.

Idénymunka: az Mt. 90.§ c.) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő munka. Mezőgazdasági idénymunka esetén az év adott időszakához vagy időpontjához kötődőnek kell tekinteni az olyan munkavégzést is, amely az előállított növény vagy állat biológiai sajátossága miatt végezhető el kizárólag abban az időszakban vagy időpontban. (idényjellegű, ha a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik.)

Filmipari statiszta: az a természetes személy, aki a 3711 FEOR számmal azonosított foglalkozásúnak minősül, feltéve, hogy tevékenysége jogszabályban meghatározott filmalkotás elkészítésében való kisegítő (pótolható) jellegű részvételre irányul és e tevékenységből származó napi nettó jövedelme nem haladja meg a törvényben meghatározott mértéket. (Lásd: a 2004. évi II. törvényt)

Harmadik országbeli állampolgár: a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott harmadik országbeli állampolgár (Lásd: a 2007.évi II. törvényt)

Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létrehozott munkaviszony

Az egyszerűsített foglalkoztatás céljából létrejött munkaviszony a munkáltató meghatározott bejelentési kötelezettségének teljesítésével keletkezik.  A jogszabály alapján nem elektronikus úton bevallásra kötelezett munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján az egyszerűsített foglalkoztatás céljából munkaviszonyt a törvényben meghatározott szerződés megkötésével is lehet létesíteni, a munkáltató bejelentési kötelezettségének teljesítése mellett. A munkaszerződést ebben az esetben a munka megkezdéséig írásba kell foglalni úgy, hogy a munkavégzés napjának végéig elegendő kitölteni a munkáltató és a munkavállaló megnevezésén kívüli egyéb azonosító adatait.

Az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony létesítésének korlátozása

Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony

a) a helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatala, közterület-felügyelete, a közös önkormányzati hivatala (képviselő-testület hivatala) köztisztviselőjének és közszolgálati ügykezelőjének közszolgálati jogviszonya helyett,

b) az állami és a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél, valamint a helyi önkormányzat által (munkáltató) a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszony helyett.

 

További korlátozás

 a) együttműködés tilalma: érvénytelen az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaszerződés, ha annak megkötése időpontjában a felek között munkaviszony áll fenn (Lásd.: az az Mt. 201. § (1)-(2) bekezdéseit).

b) munkáltató köztartozásának kérdése: az a munkáltató, aki a 300.000,-Ft, vagy ezt meghaladó összegű adótartozást halmoz fel az egyszerűsített foglalkoztatottak után megfizetendő közterhek tekintetében, vagy a szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás, rehabilitációs hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás, a Szja.tv-ben meghatározott a munkáltatóra előírt adóelőleg tekintetében további egyszerűsített foglalkoztatásra nem jogosult mindaddig, míg adótartozását ki nem egyenlíti.

 

Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony díjazása

Egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszonyra az Mt., valamint a kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló külön jogszabály rendelkezéseit a törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (Lásd.: a 347/2014. (XII. 29.) Kormányrendeletet)

Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony alapján alapbérként

1. a) mezőgazdasági, turisztikai idénymunka, alkalmi munka esetén: a munkaviszony alapján személyi alapbérként, illetve teljesítménybérként – a meghatározott feltételeknek megfelelően – legalább

- a kötelező legkisebb munkabér 85 százaléka (105.000/174×0,85= 513,-Ft/óra),

- a garantált bérminimum esetén 87 százaléka jár (122.000/174×0,87= 611,-Ft/óra)

12. b) filmstatiszta esetében napi nettó jövedelem nem haladhatja meg a 12.000,-Ft összeget.

 

Harmadik országbeli állampolgár egyszerűsített foglalkoztatása

Harmadik országbeli állampolgár – a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy kivételével – kizárólag mezőgazdasági idénymunka keretében foglalkoztatható.

Az állami foglalkoztatási szerv a harmadik országbeli állampolgár kérelmére haladéktalanul megkeresi társadalombiztosítási azonosító jel (TAJ-szám), valamint adóazonosító jel kiadása érdekében a kiadásra hatáskörrel rendelkező közigazgatási szervet (NAV-ot). A kiállított igazolványokat a munkavállaló közvetlenül kapja meg.

Kérelem beadásáról az állami foglalkoztatási szerv hatósági bizonyítványt ad ki a harmadik országbeli állampolgárnak, amelyben igazolja, hogy a harmadik országbeli állampolgár az állami foglalkoztatási szervet megkereste annak érdekében, hogy a jövőben egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony keretében vállaljon munkát.

Amennyiben a munkavállaló uniós rendeletek, vagy  a Magyarország által kötött kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján másik tagállamban, illetve egyezményben részes másik államban biztosított és ezt a munkáltató előtt igazolta, az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésekor ennek tényét a NAV-nak a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentésével egyidejűleg köteles bejelenteni.

 

Az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteherfizetés

Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott személy utáni személyi jövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre

- az 1995. évi CXVII. törvény (Szja.tv.), illetve

- az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) rendelkezéseit kell alkalmazni, a mezőgazdasági idénymunka, turisztikai idénymunka és az alkalmi munka kivételével.

 

A közteher mértéke

A munkáltató által fizetendő közteher mértéke a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként

-	mezőgazdasági idénymunka esetén	500,-Ft/nap,
-	turisztikai idénymunka esetén	500,-Ft/nap
-	alkalmi munka esetén	1.000,-Ft/nap
-	filmstatiszta esetén	3.000,-Ft/alkalom

 

A meghatározott közteher megfizetésével a munkáltató mentesül

 

- a 27 százalék mértékű szociális hozzájárulási adó,

- a 1,5 százalék mértékű szakképzési hozzájárulás,

- a külön jogszabályban meghatározott 964.500,-Ft/év/fő rehabilitációs hozzájárulás megfizetése (Lásd.: a 2011. évi CXCI. törvényt),

- az Szja.tv.-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség alól.

Ha munkáltató a törvényben meghatározott létszám, kereseti, illetve időkorlát túllépésével létesít, illetve tart fenn egyszerűsített foglalkoztatás keretében munkaviszonyt, attól a naptól, hogy a törvényi feltételek nem teljesülnek, a munkáltató a munkavállalóira nem alkalmazhatja közteher megfizetésére megállapított rendelkezéseket.

Ilyen esetben a munkáltató az Szj.tv-ben és a Tbj.-ben meghatározottakat köteles továbbá alkalmazni, feltételek megsértése feltárásának időpontjától annyi ideig, ameddig a közteher megfizetését jogosulatlanul alkalmazta.

 

Közteher megfizetése alóli mentesülés

Az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszony alapján fizetendő közteher megfizetése alól mentesül a munkáltató ha:

a)a munkavállaló a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, vagy a Magyarország által kötött kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján másik tagállamban, illetve egyezményben részes másik államban biztosított és

b) rendelkezik állampolgársága szerinti állam által kiállított igazolással, vagy az egyezmény alapján kiállított, az egyezményben részes másik államban fennálló biztosítást tanúsító igazolással rendelkezik.

A munkavállaló járulék és személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége

A munkavállaló az egyszerűsített foglalkoztatás után kapott jövedelme után nem kell a Tbj-ben meghatározott egyéni járulékokat megfizetni.

A munkavállaló nem fizeti meg:

 - a 10 százalék mértékű nyugdíjjárulékot,

- a 8,5 százalék mértékű egészségbiztosítási járulékot,

A törvényben meghatározott jövedelem eléréséig nem fizeti meg a 16%  mértékű személyi jövedelemadót. Fizetési kötelezettsége a felettes összeg után keletkezik.

 

A személyi jövedelemadó fizetés

A mezőgazdasági és turisztikai idénymunka, alkalmi munka foglalkoztatásból származó bevételből a természetes személynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, feltéve hogy az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele nem haladja meg az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos

a) kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy

b) ha részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár, a garantált bérminimum napibérként meghatározott összegének szorzatát (e szorzat a továbbiakban: mentesített keretösszeg).

 

           

A munkáltató költség érvényesítése

A foglalkoztató az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkozatott részére az egy napi munkáért kifizetett munkabérből a minimálbér napi összegének kétszeresét (4.830×2 = 9.660,-Ft) meghaladó mértékű kifizetést nem érvényesítheti költségként a jövedelme megállapításakor, illetve az nem tekinthető  a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségnek, ráfordításnak. (Lásd.: 1995. évi CXVII. törvény 11. számú melléklet IV. fejezet)

 

A munkavállaló társadalombiztosítási jogosultsága

Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállaló foglalkoztatása alapján

a) nem minősül a Tbj. szerinti biztosítottnak,

b) nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot.

A nyugellátás számításának alapja napi 500,-Ft közteher esetén 1.370,_Ft/nap, napi 1.000,-Ft vagy azt meghaladó közteher esetén  2.740,-Ft/nap.

Az a munkavállaló, aki a Tbj. szerint nem minősül biztosítottnak és részére szociális helyzete alapján az illetékes járási hivatal nem állapított meg egészségügyi hozzájárulásra való jogosultságot, neki  a Tbj-ben meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulékot meg kell fizetnie.

Nők esetében a negyven év jogosultsági idő megállapításánál kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett jogosultsági időnek kell tekinteni az egyszerűsített foglalkoztatást. (Lásd.: az 168/1997. (X.6.) Kormányrendelet 12.§ a)pontját).

Annak a munkát végző személynek (harmadik állam állampolgára), akinek a foglalkoztatása nem eredményez munkáltatói közteher fizetési kötelezettséget, az nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra és álláskeresési ellátásra nem szerez jogosultságot.

 

 

Egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony és egyéb pénzbeli ellátások kapcsolata

Egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony az álláskeresési járadékfolyósítása, az aktív korúak ellátásának folyósításának időtartama alatt  is létesíthető. (Lásd.: az 1991. évi IV. törvényt, illetve az 1993. évi III. törvényt).,

Az 1993. évi III. törvényben meghatározottak szerint a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság éves felülvizsgálata során a legalább 30 nap időtartamban végzett egyszerűsített foglalkoztatást keresőtevékenységnek kell elismerni.

Az Ebtv.-ben meghatározottak szerint az egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett személyes tevékenység keresőtevékenységnek minősül, ezért a csecsemőgondozási díj, a gyermek egyéves életkora előtt folyósított gyermekgondozási díj és a táppénz (gyermekápolási táppénz) folyósításának időtartama alatt nem lehet egyszerűsített foglalkoztatás keretében munkát végezni.

A munkáltató  feladatai

a) foglalkoztatás előtt

- a munkavállalóval a feladat (elvégzendő) munkajellegének megbeszélése, értelmezése, munkabérösszegének egyeztetése, stb.

- a meghatározott szerződés elkészítése,

- a munkavállalót munkaköri alkalmassági vizsgálatra elküldeni, a felmerülő költségek a munkáltatót terhelik. (a  vizsgálatra lásd: 33/1998. (VI. 24.) NM rendeletet),

- a munkavégzés előtt a munkakörhöz rendelt tűz, munka és balesetvédelmi oktatás megtartása, annak jegyzőkönyvezése,

- a baleset és egészséges munkavégzés feltételeinek biztosítása (munkaruha, védőfelszerelések stb.)

- a munkavállaló bejelentése a NAV-nál stb. feladatok.

b) foglalkoztatás alatt

- a munkavégzés megkezdése előtt, annak időtartama alatt a munkáltatónak meg kell győződnie arról, hogy a munkavállaló a munka elvégzésére alkalmas állapotban van.

- a megállapodás szerinti munkabért kifizetni a megállapodás szerinti gyakorisággal (napi,heti, havi), erről a kifizetés alkalmával a személyi jövedelemadó megállapításához a meghatározott igazolást kiadni. A  munkavállalót terheli a bizonylatok megőrzése, és ha szükséges a személyi jövedelemadó bevallása és megfizetése, az általános szabályok szerint az „53”-as nyomtatványon kell teljesíteni, a bevallás kötelezettsége a foglalkoztatottat terheli. A személyi jövedelemadó alapját képező jövedelmet munkajövedelemként kell bevallani.

 Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében kapott jövedelem a személyi jövedelemadó tekintetében nem minősül önálló tevékenységnek.

c) a munkaviszony megszűnésekor

A munkáltatónak a munkaviszony megszűnésekor az Mt. 80. §-ban meghatározott igazolásokat nem kell kiadni.

Bejelentési és bevallási szabályok

Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkáltató köteles a T1042E megnevezésű formanyomtatványon  NAV-nak  a munkavégzés megkezdése előtt bejelenteni a törvényben meghatározott adatokat.  A munkáltató bejelentési kötelezettségét – választása szerint –

1. a) elektronikus úton, kormányzati kézbesítési szolgáltatás igénybevételével (ügyfélkapu), vagy
2. b) országos telefonos 185-ös hívószámon-ügyfélszolgálaton keresztül telefonon teljesítheti.

A munkáltató akkor élhet a felsorolt bejelentési lehetőségek valamelyikével, ha előzetesen regisztrálta magát ügyfélkapun keresztül.

A bejelentés papíralapon, személyesen vagy postai küldeményként nem teljesíthető.

A munkáltató bejelentési kötelezettségét a meghatározott formában, a törvényben meghatározott adatok közlésével teljesíti

Telefonon (ügyfélvonalon) történő bejelentést a központi ügyfélszolgálat jogszabályban meghatározott módon rögzíti, és a bejelentőt a bejelentés eredményéről egyidejűleg tájékoztatja. A központi ügyfélszolgálat az adatokat haladéktalanul továbbítja a NAV-nak. A bejelentett adatokat a bejelentést követő ötödik év december 31-éig őrzi meg, azt követően törlésre kerül.

Telefonos bejelentés esetében a T1042TEL formanyomtatványt kell kitölteni és a NAV-nak eljuttatni.

Különleges szabály

Amennyiben a munkavállaló a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, vagy a Magyarország által kötött kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján másik tagállamban, illetve egyezményben részes másik államban biztosított és ezt a munkáltató előtt igazolta, az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésekor ezt  a NAV-nak  a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentésével egyidejűleg bejelenteni köteles.

 

Például: Alkalmi munka keretében foglalkoztatott horvát állampolgárságú személy a horvát társadalombiztosítási szabályok alapján biztosított, ennek a tényét igazolja a munkáltatónak, a munkáltató mentesül a meghatározott közteher megfizetése alól. A munkáltatónak, ennek ellenére a foglalkoztatott munkavállalót be kell jelenteni az általános szabályok szerint..

 

A bejelentés módosítása, visszavonása

A NAV részére teljesített bejelentés esetleges visszavonására és módosítására, így különösen a foglalkoztatás jellegének változása, illetve a munkavégzés meghiúsulása esetén,

a) az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentését követő két órán belül,vagy

b) ha a bejelentésben foglaltak szerint a foglalkoztatás a bejelentés napját követő napon kezdődött, vagy ha a bejelentés egy napnál hosszabb időtartamú munkaviszonyra vonatkozott, a módosítás bejelentés napján reggel 08.00 óráig van lehetőség, ezt követően a munkáltató a közteher-fizetési kötelezettségének köteles eleget tenni.

A bejelentés telefonon is teljesíthető.

A bejelentés módosítására a bejelentés szabályai az irányadóak.

A közteher bevallása és megfizetése

A bevallást és a megfizetést tárgy hónapot  követő hónap 12-ig kell teljesíteni:

- a bevallást a „08” formanyomtatvány kitöltésével,

- akik nem kötelezettek elektronikus bevallásra, azok papír alapon is teljesíthetik a bevallást a „08E” nyomtatvány kitöltésével,

- a közterhet megfizetni a NAV meghatározott számlájára.

 Az Mt-től eltérő egyéb szabályozás

 Az Mt. 203.§ alapján az egyszerűsített foglalkoztatásra többek között az Mt. alábbi rendelkezéseit nem lehet alkalmazni:

- az Mt-ben meghatározott tartam alatt a munkaszerződés megkötésétől az elállás kérdését (Mt.49. (2) bekezdés),

- a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás (Mt.53.§),

- jogkövetkezmények a munkavállaló vétkes kötelezettségszegésért (56.§),

- a munkáltatónak a  munkavállaló írásbeli kérelmére munkájának írásbeli értékelését (Mt.81.§),

- a  munkaidő-beosztással kapcsolatos munkáltatói kötelezettségeket (Mt. 97.§ (4)-(5) bekezdés,),

- vasárnapra történő munkabeosztást (Mt.101.§),

- a szabadság kiadását (Mt. 122-124.§),

– a betegszabadságot (126–133. §),

- a határozott idejű munkaviszony meghosszabbítás szabályait (192. § (4) bekezdésében),

- a  vezető állású munkavállalóra meghatározottakat (Mt. 208–211. §),

 

Az érintett jogszabályok:

 

- 2010. évi LXXV. törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról,

 – 223/2010. (VII. 30.) Korm. rendelet az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény végrehajtásáról,

- 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről  (Mt. )

 Orosz Péter összeállítása