ADÓ & Tb-kalauz

Valami történt a Szociális hozzájárulási adóval!!

A hallgatóim írtak ma és tegnap is a témával kapcsolatban. Mi már ezt láttuk, csak nem tudjuk értelmesen kezelni a problémát. Viszont kénytelen vagyok írni a dologról, mert az a megtiszteltetés ért, hogy adtok a véleményemre! 

Mi is történt?

Az ügyintézők többsége meglepődve olvassa az alábbi sorokat a 2011. évi CLVI. törvényt, ami az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szól.

“457. § (1) A közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivői irodát, a szabadalmi ügyvivői társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel havonta terhelő adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Az adó alapja legalább az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony fennállása minden napjára számítva a minimálbér 112,5 százalékának harmincad része, ha a jogviszony nem áll fenn a hónap minden napján.”

A jogszabályi részt elolvasva igen tisztán látható, hogy a jogalkotónak tiszta szándéka megfizettetni akár munkaviszonyban is a szociális hozzájárulási adót 112,5 %-os mértékben. Már nem nevesít semmilyen jogviszonyt, csupán az adófizetést eredményező jogviszonyt, amivel rövidre is zárhatjuk a kérdést!

Vagy mégsem?

Nézzük csak ezt meg egy kicsit jobban!

Amikor a fejemben letisztult a jogalkotói szándék, akkor kezdtem el azon is gondolkodni ,hogy mi van akkor, ha a munkaviszonyban álló tag részmunkaidőben látja el a feladatait? Mert akkor joggal kérdezhetjük, hogy a részmunkaidő arányában állapítom meg a minimálbér 112,5 %-át?

Véleményem szerint nem!  

Itt most arról van szó, hogy ha akármilyen jogviszonyban áll a tag, akkor nincs más választása, meg kell fizetni a 112,5 %-os mértékkel a szohot! Természetesen ez a teória igaz a megbízásos jogviszonyra is!

Aztán jön a mentesülés a különös szabályok alkalmazása alól!

458. § (1) A kifizető a tagjával (ideértve az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személyt is) fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának, az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításkor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyre a tagja, illetőleg maga az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő

a)táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban részesül;

b)gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozási segély, ápolási díj folyósítása alatt a tag személyes közreműködését, az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy egyházi szolgálatát, illetőleg az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységét személyesen folytatja.

(2) A kifizető a tagjával (ideértve az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személyt is) fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának, az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításkor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyre a tagja, illetőleg maga az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő

a) önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesít;

b) fogvatartott.

(3) Az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a szabadalmi ügyvivői társaság, a közjegyzői iroda a tagjával fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának megállapításakor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben – az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakon túlmenően – nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen tagja ügyvédi tevékenysége, szabadalmi ügyvivői kamarai, illetve közjegyzői kamarai tagsága szünetel. Az ügyvédi, szabadalmi ügyvivői, közjegyzői vagy állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításakor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben – az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakon túlmenően – nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen ügyvédi tevékenysége, szabadalmi ügyvivői kamarai, közjegyzői kamarai tagsága, vagy állat-egészségügyi szolgáltató tevékenysége szünetel.

(4) Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerint vezetett nyilvántartásban szereplő egyéni vállalkozó az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításakor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben – az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakon túlmenően – nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti.

(5) A kifizető a tagjával (ideértve az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személyt is) fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának, a nem eva adóalany egyéni vállalkozó az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításkor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben – az (1)-(4) bekezdésben meghatározottakon túlmenően – nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen tagja, illetőleg az egyéni vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, vagy közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat. Az egyidejűleg fennálló több munkaviszony esetében az egyes munkaviszonyokban előírt munkaidőt a heti legalább 36 órás foglalkoztatás megállapításánál össze kell adni.

(6) A kifizető a tagjával (ideértve az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személyt is) fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának megállapításkor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben – az (1)-(5) bekezdésben meghatározottakon túlmenően – nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen tagja kifizetővel is az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban áll, vagy egyéni vállalkozóként az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alatt áll, feltéve, hogy a kifizető e napot a taggal fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó, illetve az egyéni vállalkozó e napot a saját maga után fizetendő adó alapjának megállapításkor számításba veszi.

(7) Az (5)-(6) bekezdésben foglaltak alkalmazásának feltétele, hogy a kifizető részére a természetes személy nyilatkozatot tesz a legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonya fennállásáról, tanulmányai folytatásáról, illetőleg a más kifizetővel fennálló, az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó jogviszonyáról. A természetes személy az olyan változásról, amely az (5)-(6) bekezdésben foglalt rendelkezések alkalmazását érinti, haladéktalanul újabb nyilatkozatot tesz a kifizető részére. A nyilatkozat tartalmazza a természetes személy természetes személyazonosító adatait, valamint adóazonosító jelét, ennek hiányában a személyazonosító okmánya típusának megjelölését és számát, valamint lakcímét. Az újabb nyilatkozat megtételének elmulasztása miatt keletkezett adóhiány és jogkövetkezményei megtérítését a kifizető a nyilatkozatot elmulasztó természetes személytől igényelheti. Ha az újabb nyilatkozat megtételének elmulasztása miatt keletkezett adóhiányt a kifizetőtől nem lehet behajtani, az adóhiány és jogkövetkezményei megfizetésére az állami adóhatóság a nyilatkozatot elmulasztó természetes személyt határozattal kötelezheti.

(8) Az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben az egyéni vállalkozó az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításkor – az (1)-(5) bekezdésben meghatározottakon túlmenően – nem veszi számításba azt az időszakot, amelyen kifizetővel – a kifizető részére a tárgyév január 31-éig, az adóév egészére tett nyilatkozata alapján – az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban áll, feltéve, hogy a kifizető ezen időszakot az egyéni vállalkozónak minősülő természetes személlyel fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának megállapításkor számításba veszi.

Itt már kevésbé érezhető a tiszta szándék, mert ha én tagként munkaviszonyban állok heti 36 órában, akkor máris mentesülök a 112,5 %-os kötelezettség alól?! Ezek szerint igen, de akkor mire volt jó az előző szakasz módosítása?

Sokat emlegetem szóban is  és írásban is az új PTK-t. ahol tökéletesen érzékelhető a tagsági jogviszony hiánya. A véleményem szerint ez egy válaszlépés a tagsági jogviszony megszűnésére. Viszont érdeklődve várjuk a tbj tv. harmonizálását is, amikor is ezek a sorok az egyéni oldalt is megbéklyózzák. 

Sajnos ez megint nem lett átgondolva, így most komoly fejtörést okozhat a bevallások beküldése előtt.

Nem látok most más megoldást, mint, hogy a munkaviszonyban és megbízásos jogviszonyban álló tagos esetében is a szociális hozzájárulási adót a 112,5 %-os mértékben fizettessük meg!

A bátor ügyintézőkön a figyelem, hogy miként értékelik a tényt, hogy a heti 36 óra mentesít mégiscsak a 112,5% alól!

Csak még azt szeretném megtudni, hogy melyik bérprogram nyeli ezt be??

Barabás Miklós

_______________________________________________________________________

Első házasok kedvezménye

Az első házasok kedvezményének érvényesítésére a házaspár akkor jogosult, ha 2014. december 31 után került sor a házasságkötésre és legalább egyikük félnek ez az első házassága. Mindez azt jelenti, hogy a házaspár azon tagja is jogosult e kedvezmény érvényesítésére, megosztására, akinek nem ez az első házassága. Az első házasok kedvezménye– a családi adókedvezményhez hasonlóan– az összevont adóalapját csökkenti. 

A jogosultak által együttesen érvényesíthető kedvezmény jogosultsági hónaponként 31 250 forint. A kedvezmény tényleges adótartalma 5000.- forint.

Első jogosultsági hónapnak a házasságkötést követő hónapot kell tekinteni. A házassági életközösség fennállása alatt legfeljebb 24 hónapon keresztül érvényesíthető ezen a jogcímen kedvezmény. Ez a 24 hónapos jogosultsági idő megszakad, ha a házassági életközösség felbomlik, valamint, ha a magánszemély magzatra vagy gyermekre (ide nem értve a nevelt gyermeket) tekintettel családi kedvezményre válik jogosulttá. Nem zárja ki az első házasok kedvezményének érvényesítését, ha a házasság megkötésekor bármelyikük már jogosult családi kedvezményre. Ilyen esetben az első házasok kedvezménye a családi kedvezményt megelőzően érvényesíthető.

Az első házasok kedvezményére való jogosultság abban a hónapban szűnik meg, amelyikben a magánszemély magzatra vagy gyermekre (ide nem értve a nevelt gyermeket) tekintettel családi kedvezményre válik jogosulttá. A jogosultak tehát nem veszítik el az első házasok kedvezményét, ha a 24 hónapon belül nevelőszülőként válnak jogosulttá a családi kedvezmény érvényesítésére.

Ha az adózók 2015. február 14-én házasságot kötnek, 2015. december 23-án a feleség betölti a várandósság 91. napját. Ebben az esetben először 2015 márciusában jogosultak a felek ezen címen kedvezményt érvényesíteni, míg utoljára 2015. novemberében csökkenthetik ilyen címen az adóalapjukat, mivel december hónapra már családi kedvezményre válnak jogosulttá. Esetükben az első házasok kedvezménye szempontjából az adóévben 9 jogosultsági hónapjuk lesz.

______________________________________________________________________

Családi adókedvezmény 2015

A családi kedvezmény az összevont adóalapját csökkenti. 

NEM VÁLTOZOTT

2015. évben a kedvezményezett eltartott után érvényesíthető családi kedvezmény havonta és kedvezményezett eltartottanként

• 62 500 forint egy és két eltartott,

• 206 250 forint három vagy több eltartott

esetén.

A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult

• az a magánszemély, aki jogosult a családi pótlékra, ideértve az az esetet is, amikor a gyermeküket bírósági ítélet alapján felváltva gondozó szülők a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) alapján 50-50 százalékban jogosultak a családi pótlékra (közös felügyelet). A közös felügyelet alatt álló gyermekre tekintettel a szülők a családi kedvezményre is 50-50 százalékos arányban jogosultak, tehát saját eltartottjaik számától függően 31 250 (a 62 500 fele) vagy 103 125 (a 206 250 fele) forintot érvényesíthetnek a közösen felügyelt gyermek után. A kedvezményt azonban egymás között nem érvényesíthetik közösen, viszont a (jelenlegi) házastársukkal a rájuk vonatkozó kedvezményt közösen is igénybe vehetik;

VÁLTOZOTT

2015. januárjától kiegészült a családi kedvezmény jogosultjainak köre.

Ennek a változásnak köszönhetően jogosultnak minősül a családi pótlékra jogosult magánszemély, családi pótlékra nem jogosult házastársa.

Például, ha a családban nevelt gyermek, vagy gyermekek élnek a saját gyermekek mellett akkor mind a két házastárs tudja közösen év közben érvényesíteni a kedvezményt.

• a jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastársa. 2015. január 1-jétől már év közben is érvényesítheti a családi kedvezményt az a magánszemély, aki nem jogosult ugyan családi pótlékra, de az arra jogosult házastársával közös háztartásban él. Abban az esetben például, ha a házastársak közül csak az egyik minősül nevelőszülőnek a vonatkozó szabályok alapján csak ő jogosult családi pótlékra, 2015-től viszont házastársa is jogosulttá válik arra, hogy adóelőleg-nyilatkozatot tegyen a nevelt gyermek(ek) után járó családi kedvezmény érvényesítésére;

• a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa;

• a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek, továbbá a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.Esetükben saját maga vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül közös döntéssel kiválasztott magánszemély minősül jogosultnak;

• az a magánszemély is, aki bármely külföldi állam jogszabálya alapján családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra jogosult.

Amennyiben a családi kedvezményre több magánszemély jogosult, mindenképpen közös nyilatkozatot kell tenniük akkor is, ha a kedvezményt teljes egészében kizárólag a jogosultak egyike érvényesíti. A közös nyilatkozat megtételének kötelezettsége nem vonatkozik a bíróság döntése alapján közösen felügyelt gyermek vér szerinti szüleire, mert ők a kedvezmény 50-50 százalékát a másik szülőtől függetlenül érvényesíthetik. Amennyiben a rájuk eső kedvezményt jelenlegi házastársukkal közösen érvényesítik, úgy természetesen nekik közös nyilatkozatot kell tenniük.

Kedvezményezett eltartott

• akire tekintettel a magánszemély belföldön családi pótlékra jogosult,
• aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,
• a rokkantsági járadékban részesülő személy,
• a magzat (a fogantatás 91. napjától a világra jöttét megelőző hónapig az erről szóló orvosi igazolás alapján),
• a bíróság döntése alapján közösen felügyelt gyermek mindkét szülőnél, valamint a szülők házastársainál is.

Amennyiben a magánszemély azért érvényesíthet családi kedvezményt, mert külföldi állam jogszabálya alapján ott jogosult családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra, kedvezményezett eltartottként azt a magánszemélyt (gyermeket) veheti figyelembe, akire tekintettel a Cst. tv megfelelő alkalmazásával a családi pótlékra való jogosultsága megállapítható lenne.

Eltartott

• a kedvezményezett eltartott,
• és a családi pótlékra már nem jogosító személy is, ha Cst. szerint figyelembe vehető a kedvezményezett eltartottak után járó családi pótlék összegének megállapításánál.

Így, ha egy családban 10 és 12 éves gyermekek (kedvezményezett eltartottak) mellett olyan 18 évnél idősebb gyermek is van, aki felsőoktatási intézményben első akkreditált felsőfokú iskolai rendszerű szakképzésben, első egyetemi vagy főiskolai szintű képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik (eltartott), akkor a családban az eltartottak száma három. Ebben az esetben a kedvezményezett eltartottak (két fő) után fejenként és havonta 206 250 forint adóalapot csökkentő családi kedvezmény vehető igénybe.

A családi kedvezményt az arra jogosult év közben az adóelőleg megállapítása során is érvényesítheti, ha a magánszemély az összevont adóalapba tartozó bevételét olyan kifizetőtől kapja, amely

• adóelőleget megállapító munkáltatónak, illetve

• 2015. januárjától a magánszemély részére rendszeres bevételt juttató kifizetőnek

minősül, akkor a kedvezmény érvényesítésére vonatkozó adóelőleg nyilatkozatot adhat ezen kifizetőknek.

Így év közben akár a megbízási díj esetében is érvényesíteni lehet a kedvezményt.

A 2015-ös adóévről szóló bevallásban, munkáltatói elszámolásban a családi kedvezmény csak akkor érvényesíthető, ha az eltartottak, kedvezményezett eltartottak – a magzat kivételével – adóazonosító jele a nyilatkozaton szerepel. A jogszabály ugyan 2015. januárjától él, de ez a kötelezvény a 2016-ban beadott, 2015-ös év értelmében lesz érvényesíthető.